Természetvédelem, madármegfigyelés, természetfotózás.

Természetvédelem, madármegfigyelés, természetfotózás.

2014. 11. 06.

Kócsagmustra. Akár ezt a címet is adhatnám ennek a bejegyzésnek, már ha jellemzője lenne a bejegyzéseimnek a cím adás :)
A Kispodárpusztai-halastónál múlt héten lezajlott a lehalászás, így gondoltam kihasználom a lecsapolt tómeder és a több mint 200 nagy kócsag nyújtotta lehetőségeket. Szerda este alkonyat előtt még volt annyi időm, hogy kiugorjak és megnézzem mi a tónál a helyzet, hogy másnap hajnalban szerencsét tudjak próbálni a pipaszár lábú gázlómadaraknál. Örömmel láttam, hogy a madarak még kitartanak a halbőségnek köszönhetően.


A Bittva-patak mederbe való befolyás mellé helyezkedtem el hajnalban a fekvőlesemmel. A meder közepén lévő pocsolyák tele halakkal és madarakkal, amik ugyan messze voltak, de a mély iszap miatt amúgy sem tudtam volna a közelükbe jutni. Bíztam abban, hogy a patak befolyása mentén, a csatorna medrében a madarak fotózható távra bejönnek.





 A nap folyamán szedték a vámot a halak közül a rétisasok is. 2 öreg és egy fiatal madár jelent meg többször is a látótérben

 A szürke gémek is a meder közepén, vagy a túloldalon voltak egész nap

Három fiatal kanalasgém is itt tartózkodott még, azonban a lencse elé nem igazán akaróztak kerülni

Reggel még csak szemerkélt az eső, azonban a délelőtt felénél egyszer-egyszer annyira nekieredt, hogy megfontoltam a fotózás felfüggesztését, vagy esetleg abbahagyását, hiszen fekvőlesem csak kis mértékig vízálló. Nem utolsó sorban azért, mert már akárhogy is nézem, november elejét írtunk a naptárban... A képvilágnak ellenben kifejezetten jót tettek a változó sűrűségben hulló esőcseppek:


Aztán szerencsére az eső alább hagyott, sőt később el is állt, azonban a felhők és az enyhe északi szél maradt. A kócsagok is elkezdtek közelebb szállingózni, a patak befolyásának medrében néha elég közel jöttek, sőt néha túl közel is, így a fényhiány ellenére azért sikerült pár értékelhetőbb képet készíteni. Délután 3-ig több hullámban vették birtokba a csatorna medrét, aztán miután a délután végéhez közeledve nem igazán akaróztak újra a közelembe jönni a madarak, elgémberedve összepakoltam és elhagytam az iszapos tómedret...