2010 június

Egy kis összefoglaló a környék és a Marcal-medence gyöngybagoly állományáról. Még februárban és áprilisban is egyszer-egyszer Benedek Veronikával végigjártuk a Marcal-medencei gyöngybagolytanyákat köpetgyűjtés és felmérés céljából. Öt településen voltunk, Szergényben, Adorjánházán, Egeralján, Kispiriten és Nemeskocsban. Ezekből két helyen templomtoronyban tanyáznak a madarak, háromban pedig a számukra kihelyezett költőládában, de szintén toronyban. Két ládát Aczél Gergely helyezett ki pár évvel ezelőtt, a harmadikat pedig Bokkon Zsolt rakta ki a baglyoknak. Áprilisban, a második bejárás alkalmával még nem voltak fészekaljak.

Pápa környéki településeken 2005 óta eddig három helyre sikerült költőládát kihelyezni. Kéttornyúlakra, Gecsére és Nagyalásonyba, ezeket június első felében végigjártuk Varga Feri barátommal. Ezekben a ládákban kettőben idén is költöttek baglyok, Kéttornyúlakon 4, Nagyalásonyban pedig 5 fióka kelt és repült is ki. Gecsén sajnos nem foglalták el baglyok a ládát a 2006-os kihelyezése óta. Ismert még egy bagolytanya Kupon, ahol közel tíz éve helyezték ki a költőládát a Nemzeti Park munkatársai. Itt 3 fióka nevelkedett a templomtoronyban.

Gyöngybagoly (Tyto alba)

Ezen a képen jól látszik a gyöngybagoly fiókák közötti néhány napos korkülönbség.

Kissé csúnyácska, de mégis nagyon szép a gyöngybagoly fióka.

A jól záródó láda biztonságos költőhely a baglyoknak.

Bagolyköpet gyűjtése a templom padlásáról (fotó: Varga Ferenc)

Gyöngybagoly tanya templom padláson.

Már majdnem anyányi, tollasodó fiatal gyöngybagoly.

Június utolsó hétvégéjén Ferivel végigjártuk a Marcal medencei gyöngybagolytanyákat is. A fentebb említett településeken Adorjánháza kivételével a tavasz folyamán mindenhol volt költés. Fészekaljat ugyan már csak Egeralján találtunk, ahol három pelyhes fióka nevelkedett, de a nyomok alapján mindegyik templomban sikeres költés lehetett. A két napos madarászat alatt megnéztük a medencei hamvas rétihéja revíreket és a vörös vércse költőládákat is. A vörös vércse ládák lakottsága idén is 90%-os volt, átlag 3-4 fiókás fészekaljakkal. A bobai Marcal-rétek magas füvéből ottjártunkkor öt haris hangjában gyönyörködhettünk, amint egymásnak felelgettek.

Vörös vércse (Falco tinnunculus) fiókák a templomtoronyban.

A sínekről aránylag nagy terület belátható, főleg az egyik kérdéses hamvas rétihéja revírben volt ez hasznos (fotó: Varga Ferenc)

Kényelmes megfigyelőpont a bobai Marcal-rétek mellett

Feri éjjel úgy gondolta, hogy a tűz mellett a szabad ég alatt alszik. A szúnyogok azonban nem értettek Vele egyet, így másnap nem a legaktívabb madarászok közé tartozott

Azért természetesen Feri közben a munkából is kivette a részét. Nagyfeszültségű oszlopra szerelt vörösvércse költőláda ellenőrzése.