Ma reggel Ferivel ismét libanézőbe indultunk. Aránylag hamar felleltük őket, ismét Kisszőlőshöz közel, de most egy a településtől távolabb lévő nagy földön voltak.
A szántás körül aránylag sűrű galagonyabokros akácsor húzodott, ezért bár lassan, de sikerült a libákat jól megközelíteni. Ráadásul a fasor majdnem derékszögben fordult egy helyen, ezért ebben a kiszögellésben elhelyezkedve a nagy területen szétszóródott libák "közepébe" kerültünk. Bár jobbra tőlünk kis dombocska volt a földön, így az annak a túloldalán lévő tömeget nem igazán láttuk, de kisebb-nagyobb csapatok egyfolytában ingáztak előttünk a légtérben a szántóföld minden pontjára. Így sikerült néhány röpképet készítenem, és a folyamatasan az egész nap érkező és behúzó madarak is tettek előttünk egy-egy kört, így őket is lehetett fényképezgetni.
Délelőtt még szép napsütéses, bár elég hideg idő volt, délutánra azonban felhős lett az ég, de még így is fennséges volt a látvány.
Ebéd után Aczél Gergely barátunk is csatlakozott hozzánk, és miután bevergődött mellénk a galagonyásba egy nagy adag bejglivel, már hárman figyelgettük tovább a libákat. Még több volt mint néhány nappal ezelőtt, és mint már említettem egész nap érkeztek a kisebb-nagyobb csapatok is. Szokás szerint javarészt nagy lilik, felénél kevesebb vetési lúd, sok nyári lúd és a tömegből a szemünk elé került kettő vörösnyakú lúd és három apácalúd alkotta a közel húszezres csapatot.
Mivel elkezdett lassan sötétedni, ezért otthagytuk a libákat, de közös vélemény alapján megbeszéltük, hogy másnap visszatérünk.