Vasárnap Angival látogattam ki a Kispodárpusztai halastóhoz. Kezdetben közel három órát kellett eltöltenünk az aránylag sűrű ködben, és elképzelni a tavat a madárvilágával együtt.
Egy tó melletti szántóföldön a köd látóhatárába leereszkedett mellénk négy nagy póling. Majd bő egy perc után a szélkiáltók mégis úgy döntöttek, hogy kicsit zavarja őket az a két, a tekintetükkel rájuk meredő valami a szürke ködből.
Majd szerencsére dél magasságában az időjárás megkegyelmezett nekünk, és mire körbe sétáltuk a tavat feloszlott a köd és kisütött a nap. Az erdőn áthaladva egy erdei szalonka kapott szárnyra a lábunk előtt.
A tavon az ilyenkor számítható madárvilág tartózkodott, a nap záró eseményeként egy fiatal rétisas jelent meg, majd beszállt a tó melletti szélső fákra.
Függőcinege (Remiz pendulinus)
Hétfőn Ferivel vettünk a nyakunkba a Bakonyt. A dámbarcogástól szinte harsogott az Ugod feletti erdők környéke, és hiába volt minden adott a cserkeléshez - ragyogó napsütés, szélcsend, pazar fények - szinte semmi sem került végül lencsevégre. Vagy egy tucat szerelmes lovagot próbáltunk megközelíteni, de általában a teheneknek nem tetszett valami (legtöbbször nem is láthattak minket) és idő előtt megugrottak, magukkal húzva a bikákat is...
Nap végére azért egy kellemes távot tudhattunk a hátunk mögött, és a kőbányánál aznap is szem elé került egy vándorsólyom.
Domboldalon
"Vadaspark"
Dámok
Kedden a tanúhegyeken terveztünk körülnézni Csabival, hátha valamelyik téli vendég madárfaj már megérkezett az esélyes helyekre. Azonban a Ság-hegyen és a Somló várromnál is egész nap akkora köd volt, hogy szinte az orrunkig sem láttunk. Pár órát azért eltöltöttünk a hegyeken, és néztük a ködöt...
Majd a Nagypirit melletti Marcal réteken néztünk körül, de itt sem volt sokkal jobb a köd helyzet. A kavicsbánya tavaknál került szem elé egy jégmadár, két vízityúk és egy nagy kócsag. Szedtünk egy kis friss csiperke gombát, majd hazaindultunk...
Fene nagy köd volt...
Terjőke kigyószisz (Echium vulgare)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése