A hétvégét Gergely barátom szíves vendéglátásának köszönhetően a Vértes lábánál fekvő Boglártanyán tölthettem. Péntek délután érkeztem, és amíg felfedeztem többé-kevésbé a tanyát és környékét, Gergely is végzett az aznapi munkájával, így a vezetésével bevetettük magunkat a Vértesbe.
Szó szerint, mivel barátom "szolgálati" Simsonján száguldoztunk kétszeméllyel a különböző előhelyek között. Jól bírta a Simson, csak néhány erősebb emelkedőn kellett leszállnom a nyeregből, hogy egyszeméllyel könnyebben felvágtasson a kiszemelt terepre.
Miután megcsodálhattam a Hűvös-völgyet, és a gyönyörű panorámát egy fennsíkról, kiültünk alkonyatkor egy nyugalmas vadászlesre.
Sötétedés után visszatérve a tanyára átbeszéltük a közelgő hamvas rétihéja védelmi tábor teendőit, majd az időközben lecsapó vihar elvonulása után nyugovóra tértünk.
Szombaton hajnalban felfedeztem bővebben a tanyát és környékét. Kezdetnek egy közeli ürgés legelő melletti fasoron pihenő öreg parlagi sast figyelhettem, majd Gergely tanácsára felkerestem egy erdei forrás körül kialakult, természetes itatót. A környékbeli nyomokból ítélve nagy forgalma lehet a helynek, és sok madárfaj is mozgott a területen. A felerősödő szél és a gyülekező felhők miatt visszatértem a tanyára. A délutánt az eső miatt a tanyán töltöttük, amely egyébként Gergely vezetésével oktatási központként működik. Estére kissé enyhült az idő, így ismét egy erdei lesre ültünk ki egy szóró közelébe. A nyirkos, szeszélyes időjárás miatt egyikőnk sem vitt magával fényképezőgépet, természetesen mint ilyenkor lenni szokott, oriási hiba volt... Ennyi kismalacot egy tisztáson még sohasem láttam együtt, mint akkor... Egy öreg, hatalmas kan is tiszteletét tette a malacok és kocáik között, szóval volt disznóság rendesen...
Vasárnap reggel Gergely terepi foglalkozásra vitte csoportját, így én is velük tartottam, hogy a közelükben maradva nézelődjek. A foglalkozás későbbi része volt a természetes itató meglátogatása is, így egy hirtelen ötlettől vezérelve Gergellyel megbeszéltük, hogy addig behúzódok az itatóhóz fotózgatni, és miután odaér majd a csoporttal, mókás feladat lesz a gyerekeknek, hogy "keressék meg Péter bácsit". Természetesen odaérve a hevenyészett búvóhelyemen hamar megpillantottak, de szemmel láthatóan élvezték a kutatást.
A déli órákban még egy rövid látogatást tettünk egy érdekes, aránylag sík terepen lévő mély völgynél, majd egy délutáni buszjárattal sajnos haza kellett utaznom.
A néha szeszélyes időjárás ellenére is remek hétvégét tölthettem el a Vértes lábánál, ezúton is köszönöm Gergely barátomnak a lehetőséget :)
Szent István Király-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephan)
Árvalányhaj tengerben
Tarka nőszirom (Iris variegata)
Cigánycsuk (Saxicola torquata) hajnali fényben
Parlagi sas a Vértes felett
Búbos pacsirta (Galerida cristata)
Gergely munkában
Örvös légykapó (Ficedula albicollis):
Erdei pityer (Anthus trivialis) élvezi a természetes fürdőhelyet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése