A május végi hamvastábor után nagyjából heti rendszerességgel módomban állt nyomon követni a hamvas rétihéják (Circus pygargus) költését egészen a fiatalok kirepüléséig. Legtöbbször egyedül végeztem ezt a tevékenységet - néhány, a helyi természetvédelmi őrökkel közös terület ellenőrzésen felül - mert társaim ezen időszakban sajnos ritkán tudnak időt és módot szakítani ezekre a dolgokra.
A fotózás mindig is másodlagos szempont volt a revírek látogatásakor, de azért ha a megfigyelő helyem közelében mozogtak a rétihéják, akkor azért pár röpképet csinálgattam róluk. Általában inkább az etetéseket, a madarak mozgását próbáltam nyomon követni, és nem utolsó sorban a költőhelyeken bekövetkező negatív változásokat megelőzni. Ez utóbbi néhány apró nehézséggel ugyan, de végül sikerült a természetvédelmi őrök közreműködésével, így aránylag sikeresen reptethették ki utódaikat a hamvas rétihéja párok.
Július közepén, amikor az egyik alkalommal a revíreknél jártam, már számítottam rá, hogy a fészekaljak fiataljai azokon a napokon repülnek majd ki. Jól sejtettem, azonban aznap egy felhőszakadás rövid nézelődés után kimosott a területről, de szerencsére a visszaúton belebotlottam egy tisztáson tollászkodó fiatalba, akit sikerült becserkelnem, a fények nem a legszerencsésebbek voltak, de született néhány értékelhető felvétel. Majd ezen alkalom után felgyorsultak az események, az egyes fészekaljak fiataljai pár napos különbséggel mind elkezdtek kiröpködni. Következő, pár nappal későbbi látogatásomkor hirtelen ötlettől vezérelve egy száraz bokor mellett alkalmi, gyors leshelyet vertem fel álcahálóból és lombos ágakból. Ezt a bokrot az öreg madarak is előszeretettel használták pihenőhelynek a költések alatt. Akkor azonban nem akartam a költések sikerességét veszélyeztetni fotózgatással, de miután a fiatalok kirepültek, gondoltam nagy kárt már nem tehetek...
Az aznapi időjárással sem volt szerencsém, eső ugyan nem esett, de az átvonuló gomolyfelhők miatt fény nem sok minden akadt. A fiatal hamvasok azonban előszeretettel kergették egymást és szüleiket a bokor körül, bár ez azt is jelentette, hogy amint egy hím leereszkedett a bokor egyik ágára szinte azonnal abajgatni kezdték az ifjak, így sok kép és főleg nem az elképzelt felvételek az öreg madarakról nem kerültek a memóriakártyára. Fiatal madarak annál többször ültek ki elém, de a kevés fény miatt ezek a képek sem a legjobbak lettek, de dokumentum fotónak talán elmennek...
Végül még két délután ültem a bokor mellett lesben, végre verőfényes napsütésben, azonban azokon a napokon a madarak nem keresték fel a bokrot és környékét pihenés céljából.
Július közepén, amikor az egyik alkalommal a revíreknél jártam, már számítottam rá, hogy a fészekaljak fiataljai azokon a napokon repülnek majd ki. Jól sejtettem, azonban aznap egy felhőszakadás rövid nézelődés után kimosott a területről, de szerencsére a visszaúton belebotlottam egy tisztáson tollászkodó fiatalba, akit sikerült becserkelnem, a fények nem a legszerencsésebbek voltak, de született néhány értékelhető felvétel. Majd ezen alkalom után felgyorsultak az események, az egyes fészekaljak fiataljai pár napos különbséggel mind elkezdtek kiröpködni. Következő, pár nappal későbbi látogatásomkor hirtelen ötlettől vezérelve egy száraz bokor mellett alkalmi, gyors leshelyet vertem fel álcahálóból és lombos ágakból. Ezt a bokrot az öreg madarak is előszeretettel használták pihenőhelynek a költések alatt. Akkor azonban nem akartam a költések sikerességét veszélyeztetni fotózgatással, de miután a fiatalok kirepültek, gondoltam nagy kárt már nem tehetek...
Az aznapi időjárással sem volt szerencsém, eső ugyan nem esett, de az átvonuló gomolyfelhők miatt fény nem sok minden akadt. A fiatal hamvasok azonban előszeretettel kergették egymást és szüleiket a bokor körül, bár ez azt is jelentette, hogy amint egy hím leereszkedett a bokor egyik ágára szinte azonnal abajgatni kezdték az ifjak, így sok kép és főleg nem az elképzelt felvételek az öreg madarakról nem kerültek a memóriakártyára. Fiatal madarak annál többször ültek ki elém, de a kevés fény miatt ezek a képek sem a legjobbak lettek, de dokumentum fotónak talán elmennek...
Végül még két délután ültem a bokor mellett lesben, végre verőfényes napsütésben, azonban azokon a napokon a madarak nem keresték fel a bokrot és környékét pihenés céljából.
Fiatalok:
.JPG)
.JPG)
.JPG)
Hímek:
.JPG)
.JPG)
Tojók:
.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése