Az idei első madarászaton a Somlóra indultunk reggel havasi szürkebegy lesre. Sajnos begyekkel nem találkoztunk a várromnál, így Angival a Marcal-medencei területek felé vettük inkább az irányt.
A Nagypirit melletti réteken nézelődtünk délután, amikor a távolban, Celldömölk magasságában nagy csapat vadludat láttunk leereszkedni az ottani vetésekre. Csabi barátunk már korábban is látott arra kisebb-nagyobb csapatokat a kedvenc területén, véleményünk szerint ezek a madarak is azokon a részeken bandáztak, így a Marcal vasi oldala felől, Alsóság alól megpróbáltuk megközelíteni a madarakat. Elég hosszú gyalogtúra lett végül, mert időközben az öreg Szamárnak leszakadt a hátsó kipufogó dobja, így az ideiglenes megrenoválás után nem akartunk vele annyira terepezni...
Alkonyathoz közeledve végül megleltük a libákat két nagy csapatban, úgy 8000-10000 lúd lehetett, zömében nagy lilikek, kisebb részben vetési ludak és jó pár száz nyári lúd alkotta a tömeget. Az egyik csapathoz próbáltunk közelebb férkőzni, azonban a kevés terepi takarás miatt a madarak elég hamar arrébb álltak, mindkét csapat áthúzott a Marcal veszprémi oldalára. A folyómedertől aztán pár percig figyelhettünk egy közelebb leereszkedő pár ezres csapatot, egy zöld nyakgyűrűs nagy liliket sikerült kiszúrni messziről, azonban mire érdemben le tudtuk volna olvasni a fehér karaktereket, a madarak ismét nem nézték jó szemmel a mederből ki-kibukkanó buksi fejeinket, így egy, a medertől még távolabb lévő tagra reppentek át...
Közeledett az alkonyat, és mivel a madarak amúgy is a folyó túlpartján voltak tőlünk, így szép lassan, és kissé fáradtan visszaindultunk az autóhoz, hogy hazatérjünk...
Nagy őrgébics (Lanius excubitor)
Libás hangulatok:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése