Reggel a Ság-hegyre indultunk, Máté is velünk tartott, hogy körülnézzünk kicsit a hegyen és meglessük a környék madárvilágát. Ez azonban kezdetben kissé nehézkesnek bizonyult az óriási köd miatt, a kráterben a felettünk tornyosuló sziklafalak közepét sem lehetett látni, nem hogy tetejüket. A korai kiérkezésünknek és a fene nagy ködnek hála azonban még ott értünk két vándorsólymot, akik éjszakázni járnak a hegyre. Egyikük egészen a köd eloszlásáig kitartott a pihenőhelyén, akkor libbent csak el amikor vékonyodott a szürke lepel, így már túl közelinek tartotta érdeklődésünket és jelenlétünket.
Csabi is csatlakozott később hozzánk, a sólymokról ugyan lemaradt, de nem sokkal azután, hogy a kráterben találkozva immár kvartettben folytattuk a nézelődést, nagy örömünkre egy fiatal örvös rigó riasztó hangja csapta meg a füleinket. Meg is pillantottuk rövid időre a szemközti sziklafal előtti fákon a madarat, aki aztán alig fél perc után átreppenve a hegy északi oldalára eltűnt a szemünk elől.
Reggeli hangulat a hegyen (fotó: Belső Angéla)
Sólyom sziluett a ködben:
Fiatal örvös rigó (Turdus torquatus)
Vándorsólyom (Falco peregrinus) a pihenőhelyén
Figyelő szemek a ködben
Délután pedig Kamondnál és Nagypirit mellett néztünk körül. Mindenhol nagy belvízfoltok, rajtuk szép számú madársereg, főként a récék képviseltették magukat, de akadt még nagy csapat bíbic is, köztük fél tucat havasi partfutóval és egy magányos pajzsos cankóval. Egy fiatal vándorsólyom tett egy tiszteletkört a legelők felett, a marhák által rövidre legelt réteken rengeteg réti pityer keresgélt és kergetőzött. Négyes darucsapat húzott a távolban északnak, hogy aztán a látóhatár szélén lassú süllyedéssel valahol leereszkedjenek...
Piriti rétek mellett (fotó: Falaki Máté)
Fiatal bütykös hattyú (Cygnus olor)
Zöld küllő (Picus viridis)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése