Délután Ferivel kinéztünk a Kispodárpusztai halastóhoz. Elég erős szél fújt, de többnyire napos időnek örülhettünk, bár ennek ellenére elég hűvös volt.
A tó széli fákon egy öreg és két fiatal rétisas pihent. A tavon vegyes récecsapat, búbos vöcskök, szárcsák és néhány kárókatona tartózkodott. A tó felett egy nagyobb csapat füsti fecske vadászott, öröm volt hallgatni a csivitelésüket. Megérkeztek már a barna rétihéják is.
A zsilip melletti leeresztő tavacskákon a 18-20 sárszalonka mellett itt is találkoztunk két kis sárszalonkával.
Az erdő alját szép számban borítja már az odvas keltike, szóltak a csilpcsalp füzikék, énekes rigók, vörösbegyek és erdei pintyek.
Amíg Ferit vártam induláskor a házuk előtt, egy vörösbegy (Erithacus rubecula) szórakoztatott a szomszédjuk kerítésén
Seregély (Sturnus vulgaris)
Kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus):
A halastó után elnéztünk Szélmezőre. A még mindig erős szélben találónak éreztük a terület elnevezését. A horgásztavak mögé bemenve szomorúan láttuk, hogy két, a korábbi években vizenyős, madártanilag fontosnak nevezhető területet beszántottak és bevetettek. Másik "érdekes" dologként az tűnt fel, hogy kb. 200 méteres szakaszon úgy közel 300 ellőtt sörétes patron hevert szerte széjjel. Nem is a vadászati kérdésen van a hangsúly, hanem azon, hogy legalább akkor szednék maguk után össze a "kollegák", ha már a vadászat izgalmában széjjel dobálják...
A nádasban már szóltak a nádi tücsökmadarak, guvat visítozását hozta felénk a szél, a területek felett több barna rétihéja is repkedett. Egy magasabb buckára kiülve a közelünkben repkedtek a récék, így alkalmam nyílt néhány röpkép készítésére. A tőkés récék között szép számban voltak kendermagos récék is.
Alkonyathoz közeledve eléggé hűvösnek éreztük a szeszélyes időjárást, így kényelmesen visszasétáltunk az autóhoz, és hazatértünk.
Cigányrécék (Aythya nyroca)
Tőkés récék (Anas platyrhynchos):
Barna rétihéja (Circus aeruginosus) hím:
Kendermagos récék (
Anas strepera):
