Természetvédelem, madármegfigyelés, természetfotózás.

Természetvédelem, madármegfigyelés, természetfotózás.

2012. 05. 19-20.

A hétvégén szombat és vasárnap délelőtt is Szélmezőé volt a főszerep. Szombaton Ferivel néztünk körül, vasárnap pedig egyedül madarásztam a területeken.
Szombaton kora reggel érkeztünk a horgásztavak környékére, az autóból kiszállva nyugtáztam, hogy otthon hagytam a fényképezőgépet. A már rutinszerűnek nevezhető pakolászásba egy kis hiba csúszott, az 500-as obival együtt az asztalon maradt a masina. Közel 8 éve nem voltam terepen gép nélkül, pontosabban volt egy kb. fél éves technikai szünet pár éve, de lényegében mindig tartozott hozzám fotómasina. 
Természetesen ez nem eget rengető probléma, hiszen a madarász énem mindig erősebb, csak fura volt üres kézzel mászkálni.
Szombaton javarészt a horgásztavak mögötti területet jártuk be, szem elé került a cinereocapilla gyanús sárga billegető, a nádi fajok intenzíven mocorogtak, függőcinegék építették serényen művészi fészküket, szóval madártani szempontból jó élet volt a környéken. A Marcal rétek azonban sajnos elég szárazak :(
Vasárnap reggel egyedül néztem vissza a területre. Első utam a függőcinegékhez vezetett. A fészkes fűzfa melletti bodzabokor alá mozdulatlanul beülve pár perc várakozás után meg is jelent az egyik madár fészekanyaggal a csőrében, precízen beépítette a mesterműbe, majd tova is állt újabb építőanyagért. Párja ez idő alatt a környéken tartózkodott, a lombkoronában szedegetett és buzgón jelezte a revírt hangját hallatva. Miután másodszor is megtörtént a fészekanyag szakszerű elhelyezése, ott hagytam a függőcinegéket, hogy had folytassák lelkes tevékenységüket. Körülnéztem a tavak mögötti részeken, és miután láttam, hogy nagyjából változatlan a helyzet tegnapihoz képest, továbbmentem a mihályházi területekre. 
Ott sokat már nem időztem, miután sikerült megfelelően körülnézni, a szokásos tagúton haladva elhagytam a terepet. Az út mellett ismét több mezei nyúllal találkoztam. A tavaszi fáradtság a jelek szerint őket is elérte, hiszen nem rohantak el lélekszakadva az autóm mellől mint általában, hanem egy darabig csak unottan bámultak a kocsira, mint borjú az új kapura :)








Mezei nyúl (Lepus europaeus):



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése