Délután madarászkodni indultam a környéken. A szárazság miatt sok mindenre nem számítottam, sajnos így is lett...
Kezdetben a Szélmezői-horgásztavaknál néztem körül. A tőzegbányászások után visszamaradt tórendszer vízszintje is eléggé alacsony, a vízimadarak most méginkább a védettebb nádasokba húzódtak be, szem elé nem sok minden került. A környékbeli Marcal réteken bíztam ragadozók jelenlétére, hiszen a rágcsáló populációnak kedvezett az elmúlt időszak időjárása. Elszórtan találkoztam néhány egerészölyvel és vörös vércsével, a szeptemberi kánikulában alig mozdult valami a légtérben.
Utána átnéztem a Mihályháza közelében lévő tőzegbánya tavacskákhoz, itt az időszakosan kialakult kis partszakaszon bíbic csapat tollászkodott, egy havasi partfutó keresgélt és egy sárszalonka bóbiskolt. Vízimadár itt sem tanyázott.
Végül alkonyatig a Kispodárpusztai halastónál nézelődtem. Itt a vízen nagy csapat tőkés réce, kárókatonák, a nádas szélénél és a tó széli fákon néhány nagy kócsag és szürke gém. A tó felett dankasirályok és vonulásban lévő füsti fecskék vadászgattak.
Miközben végigpásztáztam távcsővel a tó menti fasorokat, a nyugati oldalon, egy árnyékos öbölben megpillantottam egy öreg réti sast. A száraz, derékban kettétört nyárfára azonban éppen beesett némi alkonyati fény, így gyönyörű látvány volt a sötét háttér előtt az öreg sas, amely éppen "ugatott" valamire. Rövidesen megláttam a másik sast is, aki kissé takarásban megmozdult egy közeli lombosabb fán. Majd felröppentek, és játékos manőverek közben beljebb repültek a tó mögötti nyarasba. Ezek után már csak néha a hangjukat hallatták az erdőfoltból.
Egy átrepülő halászsas színesítette még a napot, majd a bokáig érő porban visszasétáltam az autóhoz...
Dankasirály (Larus ridibundus)
"Víztaposó"
Halászsas (Pandion haliaetus)
Kószapocok szántja a rezzenéstelen víztükröt
