2015. 04. 12.

Budakeszi mellé indultunk reggel, hogy kicsit figyelgessük a reptéri ürgéket. 

Kezdetben csak néhány példány sütkérezett álmosan a tavaszi napsütésben, majd éppen mire elkezdtek előbújni és kergetőzni a kifutó pálya melletti rövid füvű részen, megjelentek a repülés szerelmesei is. Pont a legígéretesebb részen foglalták el a felszálláshoz szükséges pozíciókat a gépekkel és a szükséges felszereléssel, így aznap ürgefotózás szempontjából előreláthatólag nem sok babér ígérkezett...

Így inkább a közeli hegyes-völgyes területre indultunk természet búvárkodni...

 Búbospacsirta (Galerida cristata)

Mezei pacsirta (Alauda arvensis)

Találtunk egy sziklás, száraz gyepes domboldalt, ahol több kora tavaszi növény is virágzott, a sziklarepedésekben zöld gyíkok bujkáltak, így ott kényelmesen letelepedtünk. Amíg Angi a virágokat rajzolgatta, addig én főleg a gyíkok kedvenc sütkérező helyeit és fő mozgás területeiket figyelgettem, hogy majd megfelelő közelségbe tudjunk hozzájuk férkőzni. Néhány példány aztán annyira bizalmasnak bizonyult - kis türelemmel persze - hogy a kattintgatások után Anginak is modellt álltak egy-egy terepi vázlat készítéséhez.

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans)

Apró nőszirom (Iris pumila):

Tavaszi hérics (Adonis vernalis):

Alkotás

A kép címe akár a keresd a zöld gyíkot is lehetne :)

Vázlatok

Zöld gyík (Lacerta viridis):

2015. 04. 04.

Az elmúlt napok szeles, hideg időjárása után szombat reggel szerencsére szélmentes napra ébredhettünk, így az előre megbeszéltek szerint Zolival, Mátéval és nem utolsó sorban Csabival a Marcal-medencébe indultunk. 

Öt fős csapatunk kezdetben Kamondnál, a Marcal kiöntésein leste a főként vonulásban lévő gazdag madárvilágot, majd folytatásként a piriti réteket barangoltuk be, ahol Gergely és Emese is csatlakozott rövid időre kis csapatunkhoz. Récefélék kisebb-nagyobb csapatai mellett a belvizeken cankók, bíbicek keresgéltek, innen-onnan guvatok és vízityúkok szóltak, a légteret pedig javarészt egerészölyvek és barna rétihéják uralták. Megjelentek az idei első füsti fecskék is, szegényeknek az elmúlt nap időjárása nem igazán kedvezhetett a vonulásuk alatt, és az előrejelzés szerint még pár nehéz nap is várhat rájuk.

Nagy goda (Limosa limosa) a távolban

Nyílfarkú récék (Anas acuta)

Adorjánháza alatt is sok volt a réce, nagy csapat sárga billegető, köztük egy superciliaris alfaj, cigánycsukok és sordélyok mutatták meg magukat a kórók tetején, bíbicek jelezték hangosan revírjeiket, szóval a nem éppen tavaszias idő ellenére is érezhetően elkezdődött a madárdalos második negyedév.

Bíbic fészekalj

A tocsogós réten rengeteg volt a sárszalonka is, köztük legalább 11 példány kis sárszalonka is szárnyra kelt a lábunk elől. Jó tulajdonsága ennek a fajnak, hogy bízva a rejtőszínében az utolsó pillanatban, szinte az ember lába elől vágódik fel. Néhány példánynál próbálkoztunk, hogy még a felreppenése előtt, a földön kiszúrjuk a remek mimikrivel megáldott madarakat, de ezúttal nem volt olyan szerencsénk, mint ahogy három évvel ezelőtt jártam. Azonban bóklászásunk közben adalékként kétszer is hallani lehetett a nászrepülő sárszalonkák mekegésszerű hangját.

Kis sárszalonka (Limnocryptes minimus):

A tavasz nem mindenkinek hozza el sajnos a megújulást...