Az elmúlt napok szeles, hideg időjárása után szombat reggel szerencsére szélmentes napra ébredhettünk, így az előre megbeszéltek szerint Zolival, Mátéval és nem utolsó sorban Csabival a Marcal-medencébe indultunk.
Öt fős csapatunk kezdetben Kamondnál, a Marcal kiöntésein leste a főként vonulásban lévő gazdag madárvilágot, majd folytatásként a piriti réteket barangoltuk be, ahol Gergely és Emese is csatlakozott rövid időre kis csapatunkhoz. Récefélék kisebb-nagyobb csapatai mellett a belvizeken cankók, bíbicek keresgéltek, innen-onnan guvatok és vízityúkok szóltak, a légteret pedig javarészt egerészölyvek és barna rétihéják uralták. Megjelentek az idei első füsti fecskék is, szegényeknek az elmúlt nap időjárása nem igazán kedvezhetett a vonulásuk alatt, és az előrejelzés szerint még pár nehéz nap is várhat rájuk.
Nagy goda (Limosa limosa) a távolban
Nyílfarkú récék (Anas acuta)
Adorjánháza alatt is sok volt a réce, nagy csapat sárga billegető, köztük egy superciliaris alfaj, cigánycsukok és sordélyok mutatták meg magukat a kórók tetején, bíbicek jelezték hangosan revírjeiket, szóval a nem éppen tavaszias idő ellenére is érezhetően elkezdődött a madárdalos második negyedév.
Bíbic fészekalj
A tocsogós réten rengeteg volt a sárszalonka is, köztük legalább 11 példány kis sárszalonka is szárnyra kelt a lábunk elől. Jó tulajdonsága ennek a fajnak, hogy bízva a rejtőszínében az utolsó pillanatban, szinte az ember lába elől vágódik fel. Néhány példánynál próbálkoztunk, hogy még a felreppenése előtt, a földön kiszúrjuk a remek mimikrivel megáldott madarakat, de ezúttal nem volt olyan szerencsénk, mint ahogy három évvel ezelőtt jártam. Azonban bóklászásunk közben adalékként kétszer is hallani lehetett a nászrepülő sárszalonkák mekegésszerű hangját.
Kis sárszalonka (Limnocryptes minimus):
A tavasz nem mindenkinek hozza el sajnos a megújulást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése