2016. Április

Hónap fotója

Április fotója a tavaknál eltöltött időszakból került ki. Régóta szerettem volna a nyári ludakkal kicsit közelebbről is megismerkedni, ezt most végre kis szerencsével megadódott. Jókor voltam jó helyen.

A társait kereső lúd látható mozgása és gágogásra nyíló csőre talán visz egy kis pluszt a kicsit ugyan szűrt, de talán elfogadható fényekben készült alkonyat közeli felvételbe.

2016. 04.27- 05.01.

A hónap végén elérkezett az idő, hogy összeverődjünk a Felső-Kiskunságban madártanilag felmérni. Fő célfaj a hamvas rétihéja volt, de természetesen lelkes önkéntes csapatunk igyekezett minden élőlényt számba venni. Zoli főszervezésében több mint két tucatnyian mozogtunk napról-napra az izgalmas élőhelyeken, az eddig ismert költőhelyeken kívül sikerült új revíreket is felfedeznünk, szóval röviden és tömören elég sikeresen végződött ez a jó hangulatban lezajló négy nap.

Az időjárás nem mindig volt éppen barátságos, az éjszakák is elég hűvösek voltak, utólag valószínűleg senki sem bánta, hogy volt tető a fejünk felett a szervezőknek hála. Nem ragaszkodtunk egyáltalán a sátrazáshoz :)

További infók és képek többek között a Hamvas Rétihéja Munkacsoport facebook oldalán,, az MME Bükki Helyi Csoportja aloldalán, és Gábor barátom blogján találhatóak.

A felmérés Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály Hamvas Rétihéja Munkacsoportja valamint a Parlagi Sas Alapítvány együttműködésében jött létre.

Kabasólyom (Falco subbuteo):

Vitéz kosbor (Orchis  militaris)

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Több helyen is találkoztunk nászrepülő sárszalonkákkal (Gallinago gallinago). Repülése alatt ereszkedés közben "mekegő" hangot hallat, amelyet a szélső faroktollaival állít elő

Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) homokbuckás, boróka bokros élőhelyén

Agárkosbor (Orchis morio):

Vörös vércse (Falco tinnunculus) gyík zsákmányával 

Búbosbankával (Upupa epops) szinte mindegyik felmért területen találkoztunk

Kígyászölyv (Circaetus gallicus) 

Tipikus pusztai élőhelyen mi keveset leskelődtünk Angival, de azért utolsó nap hazafelé az úthoz közel megpillanthattunk végre túzokot (Otis tarda) is

Pókbangó (Ophrys sphegodes)

Árvalányhajas hangulatképek:

A majdnem teljes lelkes csapatunk

Végül de nem utolsó sorban a célfaj, hamvas rétihéja (Circus pygargus) hím... 

... és tojó

2016. Április

Havi vegyes összefoglaló bejegyzés következik.

Az április végi Felső-Kiskunsági hamvas felmérés előtt több előzetes látogatást is tettünk a kiszemelt területeken. Ezek elsősorban területfelmérő kiruccanások voltak, hol és merre vannak járható utak, alkalmas területek. Bár én csak javarészt lelkesen asszisztáltam ebben, Zoli és Laci volt a fő szakértő a témában :)

Homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria) 

Erdei pacsirta (Lullula arborea) 

Kucsmás billegető (Motacilla flava feldegg)

A Pápa környéki tavaknál a hónap első felében a nyári lúd családok továbbra is előszeretettel időztek a nádashoz közeli vetésen:

Vörös gém (Ardea purpurea) egy meglepő, sűrű bokros környezetben

Őzbak ugyanitt

Szitáló vörös vércse (Falco tinnunculus)

Ragadozókra várva egy hegyoldalban

Nem éppen őket vártam leshelyemen, de azért soha rosszabb látványt:

Fiatal héja (Accipiter gentilis)

Egy egerészölyv jól megnézett magának, majd elkezdett leereszkedni a fejem feletti vastag ágra. Utolsó métereken visszakozott, de még utána is tett pár kört, és értetlenül nézte azt a fura valamit a faág alatt.

Átvonuló halászsas (Pandion haliaeetus) magasasn a Budai-hegyek felett

Kanalas récék (Anas clypeata) 

Fiatal fakó rétihéja (Circus macrourus) a hónap közepén a Marcal mentén:

Fekete gólya (Ciconia nigra)

Alkonyati énekszó

2016. 04. 23.

Költésben lévő kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) a Budai-hegységből. Egy csertölgyön lévő, harkály vájta odú körül tartotta a revírt, párja nagy valószínűséggel a faodú mélyén melengette a tojásokat. A hím többször is a nyílás szájához reppent, és sűrűn hallatta "tek-tek" hívóhangját.

Sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix) szintén a budai hegyekből. Egy szurdok völgy oldalában könnyen a völgy aljában álló fák lombkorona szintjének vonalába kerültem, ahol a hím füzike fáradhatatlanul énekelt és járta be a jól behatárolható revírjét.

A revírt jelző füzikékre jellemző szárnyrezegtetős testtartás