Késő dálután a Kispodárpusztai halastóhoz néztem ki. Az erdőben a harkályok nászdoboltak, csuszkák kiáltoztak, és vörösbegyek énekeltek.
A tavat félig még jég borította, tőkés récék, néhány böjti és csörgő réce, magányos fütyülő réce gácsér és nyári lúd úszkált a vízen.
A zsilip kifolyásánál meglepetésnek egy hegyi billegető keresgélt. Ezeken a sík vidékeken még nem találkoztam ezzel a fajjal, a bakonyi hegyi patakoknál is csak elvétve sikerült eddig megfigyelnem.
Alkonyatkor egy erdei tisztás mellett várakoztam, kiváncsi voltam, hogy megkezdődött e már az erdei szalonkák esti húzása. Ezek a ritkán szem elé kerülő madarak márciusban, ha megfelelő az időjárás napnyugta után, de még a teljes sötétség beállta előtt, az esthajnal csillag felbbukkanásakor húznak az erdei nyiladékok, tisztások környékén. A hímek korrogva, pisszegve űzik ilyenkor a tojókat. Sajnos még nem mutatkozott egy madár sem, miután elhallgattak a vörösbegyek is, szinte teljes csend uralkodott az erdőn.
Vagyis nem volt teljes némaság, mert a közeli rekettyés felől a láperdőn keresztül egy vaddisznó konda megindult szokásos éjjeli portyájára. Elég közelről hallatszott az állatok szuszogása, röfögése és egy kismalac visítozása, melyet vagy a mamája nevelt kissé meg, vagy valamelyik testvére durvulhatott el a játszadozások közben.
Fekete harkály (Dryocopus martius)
Hegyi billegető (Motacilla cinerea)Még néhány kép a hegyi billegetőről:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése