A tavasz idén nagyon várat magára...
A szeszélyes időjárás miatt a szombati vértesi túrát napoltuk, így délután kibringáztunk Angival a fővárosi Városligetbe. A kisebb csonttollú csapatokon felül találkoztunk egy szökevény örvös papagájjal, és a párban mókázó, fészekanyagot gyűjtő csókák magánéletét lesegettük.
Hétfőn aztán a kissé kivilágosodó időben, lemozogva a húsvéti menüt igyekeztünk pótolni a szombati elmaradt kiruccanást. A Szárhoz közeli vértesi tájakat vettük a nyakunkba.
Közép fakopáncsok kergetőztek hangos nyávogással a fák között, fekete harkály hirdette hangosan a revírje határait, vörösbegyek, énekesrigók, erdei pintyek trilláztak a kedvenc éneklő helyeiken és egerészölyvek termikeltek a völgyek felett, de az időjárás inkább február végére emlékeztetett minket a néha kibukkanó napsütés ellenére is.
A felázott talajon ugyan bokáig dagasztottuk a sarat, néhol elég nehéz volt a járás is, de végül kellemes távot tudhattunk magunk mögött a délután második felére, amikor visszaértünk a szári vasútállomásra.
Örvös papagáj:
Csóka (Corvus monedula):
Vörösbegy (Erithacus rubecula):
Tavaszváró
Zöld hunyor (Helleborus viridis)
Egerészölyv (Buteo buteo)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése