Angival ismét a Marcal-medencébe indultunk reggel. Az időjárást már nem is említem, olyan február végi, március eleji volt...
Először a Marcalgergelyi-Szergény közötti hídhoz mentünk, itt a folyó szélesen hömpölyög a meder melletti földeken és legelőkön, mindkét irányban ameddig a szem ellát széles víztükör húzódik. A távolban a szegélyeken és a sekélyebb vízfoltokon récék úszkáltak, bíbicek és nagy pólingok keresgéltek a szárazon maradt földnyelveken.
Továbbindulva a Külsővat és a Bánhalmapuszta melletti réteket illetve láperdő foltot néztük meg, utóbbinál csak a közeli vasúti sínen tudtunk besétálni az erdőfolt mellé, mert mindenhol a víz az úr.
Adorjánháza alatt a múltkor visszahelyezett költőládát már el is foglalták a vörös vércsék.
Majd a Nagypirit melletti réteken néztünk körül madár ügyileg. A múltkori nagy belvízfoltok mostanra még nagyobbra duzzadtak, szinte az összes legelő víz alatt van, rengeteg réce tartózkodott ismét ezen a részen, csak most nagyobb területeken voltak szétszóródva.
A Nagypiriti kavicsbánya tavakhoz egy bölömbikát láttunk leereszkedni. A nyomába eredtünk a madárnak, bízva benne hogy hátha sikerül valahol rálelni. A kis vízfoltot óvatosan megközelítve én a sűrűbb nádfoltokat fürkésztem, gondoltam úgyis valahova oda húzódhatott be a bölömbika. Angi szólt utánam, hogy elmentem mellette, ott lapul egy nyíltabb helyen egy zsombékra kuporodva. Hiába no, nem láttam a fától az erdőt...
Pár fotót engedett a madár, majd beljebb reppent a kavicsbánya tavak rejtekébe.
Két halászsas repült még át a piriti rétek felett, majd a napot zárva a déli Marcal területeknek hazatértünk.
Ahol a víz az úr (fotó: Belső Angéla)
A Marcal visszafoglalta ami az övé...
Vörös vércse (Falco tinnunculus)
Hála Anginak lencsevégre került a lapuló bölömbika (Botaurus stellaris):
Nagy kócsag gyülekező
Kormos légykapó (Ficedula hypoleuca)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése