2011 március 10

Délután Gecsén voltam, hogy megnézzem a templomtoronyba pár éve kihelyezett költőládát.

Még indulás előtt, a déli órákban készülődés közben édesapám kiabált be a házba, hogy siessek ki az udvarra, mert húznak a darvak. Mire kiértem, már csak a délkeletnek tartó madarak hangját hallottam. Édasapám elmondása szerint egy 60-as csapat volt.

Gecsére érve felmászva a toronyba a gyönygbaglyoknak kihelyezett ládához már a láda nyitása közben hallottam, hogy mocorog benne valami. A tetőn felnyitva még éppen láttam a kiugró madarat, először nem voltam biztos a dolgomban, de abban igen, hogy nem gyöngybagoly tartózkodott a ládában. A benne lévő két tojást is elég korainak találtam.

Gyorsan elhagytam a tornyot, majd a templomba való bejutást segítő helyi lakossal körülnéztünk a környező kertekben lévő fákon. Az egyik akácfán meg is pillantottuk a ládából kirepült macskabaglyot.

Ezt a költőládát még 2006-ban helyeztük ki, azóta ezek a macskabaglyok az első lakói.

A költőládában meglepetésemre két macskabagoly tojás fogadott

A macskabagoly (Strix aluco) kiült egy közeli kertvégében lévő akácfára. Néhány kép a madárról:

Nagy kócsag (Egretta alba) Vaszar és Pápa között

Csendélet

2011 március 9

Késő dálután a Kispodárpusztai halastóhoz néztem ki. Az erdőben a harkályok nászdoboltak, csuszkák kiáltoztak, és vörösbegyek énekeltek.

A tavat félig még jég borította, tőkés récék, néhány böjti és csörgő réce, magányos fütyülő réce gácsér és nyári lúd úszkált a vízen.

A zsilip kifolyásánál meglepetésnek egy hegyi billegető keresgélt. Ezeken a sík vidékeken még nem találkoztam ezzel a fajjal, a bakonyi hegyi patakoknál is csak elvétve sikerült eddig megfigyelnem.

Alkonyatkor egy erdei tisztás mellett várakoztam, kiváncsi voltam, hogy megkezdődött e már az erdei szalonkák esti húzása. Ezek a ritkán szem elé kerülő madarak márciusban, ha megfelelő az időjárás napnyugta után, de még a teljes sötétség beállta előtt, az esthajnal csillag felbbukkanásakor húznak az erdei nyiladékok, tisztások környékén. A hímek korrogva, pisszegve űzik ilyenkor a tojókat. Sajnos még nem mutatkozott egy madár sem, miután elhallgattak a vörösbegyek is, szinte teljes csend uralkodott az erdőn.

Vagyis nem volt teljes némaság, mert a közeli rekettyés felől a láperdőn keresztül egy vaddisznó konda megindult szokásos éjjeli portyájára. Elég közelről hallatszott az állatok szuszogása, röfögése és egy kismalac visítozása, melyet vagy a mamája nevelt kissé meg, vagy valamelyik testvére durvulhatott el a játszadozások közben.

Fekete harkály (Dryocopus martius)

Hegyi billegető (Motacilla cinerea)

Még néhány kép a hegyi billegetőről:

2011 március 8

Ma madarászni indultam a Marcal-medencébe. Reggel a Szélmezői résznél kezdtem a barangolást, itt a Marcal réteken szinte semmi madármozgás sem volt. Majd délnek tartva a Marcal töltésén autóval a szergényi híd irányába indultam. A folyó ezen szakaszán több száz tőkés réce és sok csörgő réce tartózkodott, és néhány kárókatonát is felzavartam.

Az autóból megpillantottam egy vidrát, amint egy bokor alatt éppen lemerült. Kiszállva a kocsiból kissé lejjebről még egy állat füttyögetését hallottam, így elkezdtem becserkészni a folyamatosan ide-oda úszkáló vidrákat. Mire a közelükbe értem, már három állatot láttam. Eleinte a folyó hozzám közeli részén csobogtak, kergetőztek, majd később a túlpart előtt bukkantak fel. Ekkor már aránylag közel voltam hozzájuk, így inkább nem mozdultam. Bő egy órát tartózkodtak ezen a szakaszon, és egy-két képet azért sikerült róluk készíteni.

Érdekes volt, hogy a javarészt éjszakai életmódot folytató, óvatos vidrák fényes nappal ennyire aktívan mozogtak. Bár ez szerintem főleg a Marcal jelenlegi állapotának volt köszönhető.

Vidrák (Lutra lutra) a még mindig vöröslő Marcal vizében

Mivel nem mozdultam, a vidrák nem riadtak meg tőlem miután észre vettek. Bár azért gyanakodva méregették azt a töltésen kuporgó zöld valamit

Tőkés réce (Anas platyrhynchos)

Kárókatona (Phalacrocorax carbo)

Egerészölyv (Buteo buteo)

Landolás

Párban

Külsővatnál a déli órákban megnéztem a Marcal ezen szakaszát. A folyó kotrásával már lassan haladnak észak felé. Nagy kupacokban áll az iszap a folyó két partján, amelyet teherautókkal hordanak el. A partok letaposva, a folyó menti fák és bokrok nagy része gyökerestül kiszaggatva, elszomorító a látvány...

Külsővat mellett az elöntött rét siralmasan néz ki

Jól látszik, hogy a növényzet elszáradt az elöntött részeken

A kikotort Marcal a Cinca-patak torkolatával

A Marcal ezen szakaszán volt a hódvár...

Délután Nagypirit és Csögle közötti Marcal réteken lestem a belvízek meletti madárvilágot. Többek között közel 1500-as nagy lilik és vetési lúd csapat, sok tőkés és csörgő réce, fütyülő récék, kendermagos réce pár, pajzsos cankók, sok bíbic, nagy kócsagok, szürke gémek és bütykös hattyúk tartózkodtak az elöntött területeken. A Marcal csupasz medrében néhány kárókatona úszkált.

Egy nyugatnak távozó bütykös hattyú csapatban a felrepülésükkor énekes hattyú hangját véltem hallani. Messze voltak tőlem a madarak, egy darabig hiába is néztem a lassan távolodó hattyúkat, a vélt énekes hattyú egy bütykös hattyú mögött repült. Egy pár pillanatig azonban kinézett a kérdéses madár, így végül csak sikerült egy távoli kép a végig takarásban repülő, valóban énekes hattyúról.

A bíbicek között 4 aranylile is keresgélt.

Pár órás nézelődés után a libák valamítől megriadva felrepültek, majd jó néhány kör megtétele után északnak távoztak. Volt egy sárga nyakgyűrűs vetési lúd a csapatban, de sajnos nem sikerült leolvasnom a gyűrű számát.

Nagy kócsagok és szürke gémek Nagypirit mellett

Néhány kép a Marcal réteken tartózkodó vegyes madárseregről:

Énekes hattyú (Cygnus cygnus) és bütykös hattyúk. Az énekes végig takarásban repült az egyik bütykös mögött, szerencsém volt, hogy egy kép erejéig "kinézett" a másik madár mögül

Holló (Corvus corax)

Pajzsos cankó (Philomachus pugnax) csapat a libák és récék felett

Bíbicek (Vanellus vanellus) és aranylilék (Pluvialis apricaria)

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

Kárókatona (Phalacrocorax carbo)

Csörgő réce (Anas crecca) pár

Útban visszafelé az autóhoz a kavicsbánya tavak mellett egy tisztálkodó mezei nyúlba botlottam. Nagyon lassan sikerült becserkelnem, bár közeledve az alkonyathoz a fény rohamosan fogyott

Miután végzett a tisztálkodással, lekuporodott, és sikerült még közelebb lopakodnom hozzá

Nyúl portré

Még azután sem rohant el azonnal ijedtében, miután arrébb ugrott pár méterrel

2011 március 5

Reggel kisétáltam a Nórápi halastóhoz. A tavat az enyhe melegedés ellenére még mindig jég borította, így vízimadárral nem igazán találkoztam. A környező területek mentén a magasban éneklő mezei pacsirták kísértek utamon, de énekelt már a citromsármány, ökörszem és az erdei pinty is. A földeken seregélycsapatok keresgéltek, több kisebb bíbic csapat is átrepült.

Mindezek ellenére nagyon csekély volt a madármozgás...

Nagy kócsag (Egretta alba)

A környező területek felett nászrepülve énekeltek már a mezei pacsirták (Alauda arvensis)

A falunk határában a búbospacsirták (Galerida cristata) is megkezdték területjelző kergetőzéseiket

Délután a Kispodárpusztai halastónál is körülnéztem. Itt is még jég borította a vizet, de a déli oldalon volt egy szabad vízfelület, ahol 80-as csapat tőkés réce, 30-as csapat barátréce és egy csörgő réce gácsér tartózkodott.

A töltés mentén egy csilpcsalpfüzikével találkoztam.

Az erdőben a kismadárcsapatok még nem bomlottak fel teljesen, de a fakopáncsok már nászdoboltak és kergetőztek a fakoronákban.

A holló pár néhány száz méterrel odébb építette a fészkét a korábbi években használt területnél. A hóvirágok szép lassan nyiladoznak.

Lassan ébredezik a természet...

Előbújtak az ízeltlábúak első képviselői is. Kék nünüke (Meloe violaceus) kissé még bágyadtan poroszkált az erdei úton.

Holló (Corvus corax)

"Korr-korr-korr"

Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)

2011 február 28

Ma ismét a világos színváltozatú egerészölyvet szerettem volna lencsevégre kapni a múltkori területen.

Már pirkadat előtt a lessátorban voltam, és nagyjából délután kettőig tartózkodtam a leshelyen, de a kihelyezett csalira semmi érdeklődés sem volt. A környéken mozogtak az ölyvek és a hollók, néhányszor a tetem környékén is megjelentek, de javarészt inkább a revírekkel voltak elfoglalva.

A délelőtt második felében ahogy kisütött a nap, pár fokot emelkedett a hőmérséklet rövid idő alatt, ez úgy tűnt intenzívebbé tette az ölyvek és a hollók területfoglaló és nászviselkedését. Az egerészölyvek inkább csak hangokkal jelezték a szomszédjaiknak a területhatárokat, két holló pár azonban nyomatékosabban is tudtára adta egymásnak, hogy ki uralhatja a kiszemelt régi ölyvfészket.

A világos ölyv dél körül hirtelen megjelent a leshely közelében. A sátortól jobbra siklott el, ahol esélyem sem volt fényképezni, majd egy tőlem kb. 50 méterre lévő nyárfára telepedett, amit a lessátorból sajnos nem láthattam. Fél órán át tartózkodhatott a fán, közben többször is kiáltott néhányat, majd a leshely mögötti területek irányába elrepült, ahogy a hangokból kivehettem...

Pakolászás közben egy 13 példányos bíbic csapat (idén az elsők) repült át a területek felett, egy pár strófa erejéig megszólaló mezei pacsirtát hallottam, majd hazafelé a Kis-Séd patak mentén egy erdei cankóval és egy sárszalonkával találkoztam.

Mivel más téma nem igazán adódott aznap, ezért időzítővel megörökítettem egy környékbeli állat elvackolását...